Az 1980-ban megnyitott trolibuszvonalat először 2002-ben hosszabbították meg az Uzsoki utcai kórházig (előtte a Lumumba - mai Róna - utca állomásig közlekedett. 2020-ban hétvégenként a Mexikói útig hosszabbították meg, ezeken a napokon a legújabb Solaris Trollino 18 csuklós trolibuszokkal lehetett találkozni azon rendkívül kevés embernek, akik használatba vették a járatot a meghosszabbított útvonalon. Én három-négy alkalommal utaztam a bővített 82-es trolival, különböző napszakokban, és egyszer se volt 5 felett az utasszám az új szakaszon.

SST18 csuklós trolibusz kanyarodik a Szugló utcára (forrás: BKK)

És aztán 2022. március 12-től úgy döntöttek, hogy olyan jól ki van használva a járat, tehát közlekedjen a 82-es trolibusz munkanapokon is a Mexikói útig, azonban a Kassai tér-Szőnyi út helyett az Erzsébet királyné útján éri el az M1-es metró végállomását. Látjuk, hogy a BKK nagyon belefogott az útvonalhosszabbításba, hiszen nagyon leleményes módon március 5-én 1(!) megállóval meghosszabbították az 58-as és a 158-as busz útvonalát Budafokon egy körforgalomig. Az intézkedés hatására az Örs vezér tere - Uzsoki utcai kórház szakaszon indult a 82A jelzésű viszonylat, ami teljes egészében az "eredeti" 82-es trolibusz útvonalán jár, kizárólag munkanapon, magaspadlós járművekkel (Ikarus 435T, Ikarus 280T). Az új 82-es trolibuszon pedig a fent említett Solaris trolibuszok járnak. A korábbi menetrend annyiban változott, hogy minden második indulás mostantól 82A, sűrítés nem történt, tehát csúcsidőben mindkét járat 15-15 percenként, azon kívül 20-20 percenként indul. Ez egyébként rendben is volna, de a megvalósítással, mint mindig, vannak problémák:

• A 82-es trolibusz menetrendje alapján példaként vegyük az Egressy út / Vezér utca - Mexikói út szakaszt. Csúcsidőben ezt menetrend szerint 14 perc alatt kell teljesíteni, azon kívül pedig 12 perc a rendelkezésre álló idő. Azonban én eddig nem láttam még olyan indulást, ahol 16 percnél kevesebb idő alatt tették volna meg a fent említett utat.
• A 82A trolibusz egy vicc, mivel összesen 3 jármű közlekedik az egész vonalon, vagyis ez csúcsidőben azt jelenti, hogy 45 percenként kell elindulni egy végállomásról (mondjuk az Örs vezér terétől). Ez konkrétan semennyi pihenőidőt jelent, plusz belegondolva abba, hogy a menetrendet elég feszesre tervezték, így a késések miatt az az 5-6 perc pihenőidő a fordulóknál könnyen lehet 0 perc is.
• Az összehangolás hiánya és a jelentős késések miatt lehet, hogy az Uzsoki kórház és a Mexikói út felé még valahogy tudják tartani a követési távolságot, de visszafele már egyáltalán nem. A 82A trolibuszok halmozzák a késést, a 82-es trolibuszok is, de ott azért jelentősen nagyobb a pihenőidő a menetek után, így a fent említett példamegállón kiindulva, az Egressy út / Vezér utca Örs vezér tere irányú megállójánál abszolút nem ritka eset, hogy az ütemes, 7-8 perces követés helyett jön egy 82A, majd 1-2 perc múlva a 82-es, ezt követően 12-13 percig semmi. 
• Arról nem is beszélve, hogy amennyiben a 82A-n kiesik egy jármű, és mire kiérkezik a pótlóbusz, addig akár egy egész kör is lemehet. Bár lehet, hogy nem is olyan nagy baj, hiszen úgyis egymás mögött kullog a két járat, nem lenne akkora veszteség

A bővítés (forrás: BKK)

Összegzés

Alapvetően nem vészesen rossz ötlet a 82-es trolibusz meghosszabbítása a Mexikói útig, de a menetrendet nagymértékben javítani kellene, nem beszélve arról, hogy a 82A viszonylaton meg nem ártana +1 jármű, hogy az a maradék 3 is tudjon valamikor 5-6 percnél többet pihenni.

Természetesen jogos és alapos kritikával olyan dolgot lehet illetni, amihez van valami közünk, így a BKK is ezen részbe tartozik, hiszen nap, mint nap használom. Ha nagyon negatív akarnék lenni, azt mondanám, mert más nincs.

De mindezek után megfogalmazódhat az a jogos kérdés, hogy akkor minek írok negatív bejegyzést a cégről, ha szeretek Budapesten tömegközlekedni. Nos, mostanában egyre inkább középszerűvé vált a BKK számomra, és mivel nem vagyok se nő, se párttag, hogy a BKK vezére legyek, ezért úgy döntöttem, hogy ezen az oldalon írok a budapesti közlekedésről, ahogyan én látom, illetve érzékelem, hiszen, mint korábban is említettem, ez a téma a szívemhez nagyon közel áll.

Ha az utca emberétől kérdeznénk meg, hogy milyen negatívumot tudna felhozni a BKK ellen, valószínűleg a késést, az elektronikus jegyrendszer megnemlétét, és a rossz járműparkot tudnák felhozni. Néhol egyet tudok érteni velük, viszont úgy vélem, hogy vannak olyan apró dolgok is, amik megléte nélkül komolyabb célokat nem nagyon lehet kitűzni. Olyan célok ezek, amik sok-sok pénzt spórolhatnának meg a cégnek. 

Úgyhogy az első bejegyzésemben a BKK 5 problémáját hoztam el, amik számomra zavaróak:

1. Vezérigazgató

A BKK Vitézy Dávid óta egyetlen valamirevaló vezérigazgatót sem tudott felmutatni. Se Tarlós István, se Karácsony Gergely. A vezérigazgatói cím jelenleg egy olyan Walter Katalin kezében van, aki főleg pénzügyi múlttal rendelkezik, de a budapesti tömegközelekedés megszervezéséhez úgy általánosságban körülbelül 0 használható újítást tudott felmutatni, hasonlóan, mint az elődje, Varga Ivett. A hatalmas újításokról ne feledkezzünk meg Dabóczi Kálmán idejéből se, mert ő ugyan elektronikus jegyrendszert nem vezetett be, ahogyan ígérte, viszont elindította a rendkívüli népszerűségnek egyáltalán nem örvendő City-trolibuszt, ami a 15-ös busz mögött kullogott 0 utassal, ráadásul egy olyan Solaris Trollino trolibusszal, amire több trolibuszjáraton is szükség lett volna. Úgy látszik, ahhoz hogy valaki a BKK vezére legyen, az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

• legyen nő
• ne legyen köze a tömegközlekedéshez
• ragaszgasson bajuszmatricákat a Combino villamosokra, hogy elmondhassa magáról, hogy valamit mégis csinált

2. Megálló átnevezési mánia

Karácsony Gergely nagyon propagál a zöld Budapest mellett, mégis a BKK szinte vonzódik ahhoz, hogy átnevezgessen néhány megállóhelyet. Főleg azokra gondolok, mikor egy közterületet az átnevezés nélkül is teljesen jól be lehet határolni, nem szükséges a névváltoztatás (pl. Szent Gellért tér, vagy Klinikák). Az olyan eseteknél érthető a változtatás, ahol a közterületet is átnevezték (pl. Széll Kálmán tér). Gondolkodjunk csak: a BKK vezérkar úgy dönt, hogy a Szent Gellért téri megállók új neve legyen Szent Gellért tér - Műegyetem. Olyan szuper, innovatív újítás, mert rá nem jöttem volna magamtól, hogy ott van. Aki a BME hallgatója, az tudja magától is, hogy a Műegyetem az ott van (mellesleg akkor a Petőfi híd, budai hídfő megállót is átnevezhetik akkor Petőfi híd - ELTE Lágymányosi Campusra, vagy Petőfi híd - A38 hajó). De akkor ha már egyetemekről neveznek el megállókat, akkor legyen a Fővám tér innentől kezdve Fővám tér - Corvinus Egyetem. Ugyanez a helyzet a Klinikák állomással: most miben jobb az, hogy az új neve Semmelweis Klinikák? Visszatérve a gondolkodásra: a Szent Gellért teret átnevezték, nézzük, mennyi változással jár ez:

• Az M4-es metró Szent Gellért téri állomásán az összes tábla lecserélése/hozzáírás, valamint a metró vonalán az összes megállójelző papír újranyomtatása (ha minden állomáson van 10 db, ez 100 db)
• A metrókocsikban található sematikus térképek lecserélése, a metrókocsikban található viszonylatjelző matricák újranyomása (sematikus térképből van kb. 10 db kocsinként, viszonylatjelző matricákból pedig 32 db kocsinként - minden ajtó felett 1, 4 modul, modulonként 4 ajtó, 2 irány)
• Vonalhálózati térképek, hálózati térképek újranyomtatása
• A Szent Gellért téren megálló összes járat összes megállójában kicserélni a papíralapú menetrendeket. Jelen esetben a 7-es, 133E, 907, 973, 973A buszok, a 19-es, 41-es, 47-es, 48-as, 49-es, 56-os és 56A villamosok összes megállóhelyén, ez összesen jelen pillanatban 737 megállóhelyi menetrendet jelent.
• A járatokra, ahol nincs kijelző, viszonylatjelző táblákat is el kell helyezni (ez főként a villamosokra vonatkozik, ezen belül is a Tatra T5C5K villamosok egy részére és a Ganz csuklós/Ipari csuklósokra), ez további 5-10 darab járművenként, további 100 darab körülbelül.
• A FUTÁR rendszerbe bevinni az adatokat (ez nem jár sok dologgal, csak fel kell venni az új bemondóhangot)

3. Fölösleges járatok

Ha egy közlekedési szakértőt megkérdeznénk, biztosan a 103-as buszt mondaná először, mint értelmetlen, fölösleges járat. A járat egyébként az 1-es villamos Kelenföldi szakaszán halad, szinte párhuzamosan a villamossal, természetesen hasonló kihasználtsággal, mint a City-troli. De mondhatnám példának a 81-es trolibuszt is, ami mostanra csak 5 indulást tud felmutatni sűrítő jelleggel a Fischer István utca és Örs vezér tere között a munkanapi reggeleken. A 116-os járat megléte is érthetetlen, mivel óránként indul a Fény utcai piacról (ha nagyon kegyes hozzánk, délutánonként fél óránként is megtisztel minket). A Fény utcai piac a Széll Kálmán tér mögött helyezkedik el 100 méterre, szóval nagy haszon ehhez a járathoz sem párosul. De a sort lehetne folytatni a 241-251-es buszcsalád fölöttébb értelmetlen útvonalvariációiról, vagy a 270-es busz létének értelméről. Egy szó, mint száz, vannak értelmetlen járatok Budapesten, de ezek között van olyan is, amik most haszontalannak tűnnek, de kis variációval értelmet nyerhetnének.

A 116-os busz rendkívül hasznos útvonala, összehasonlításképp a 16A járattal (forrás: Wikipédia)

4. Bemondások

Az első pontban említett "legyél nő" alkalmatosság itt is felbukkan, mert mind az angol, mind a magyar bemondó hangok nők. Elég rossz hangjuk van mindkettőjüknek, és abszolút nem megfelelő egyik sem a szememben. A magyar hang nem tud normális hanglejtéssel beszélni: hol monoton, hol felemeli a hangját, hol hadar, hol lassú, értékelhetetlen. Az angol hang nagy szerepe jelen pillanatban, hogy egy ordító és idegesítő hang szólaljon meg, aki a metróban megpróbálja kiejteni a magyar neveket (mert a hozzánk látogató külföldiek vélhetően nem tudnak olvasni). Ha cirill, kartvéli, divehi, stb. nyelven lenne írva, akkor érthető lenne, hogy kiolvassa, hiszen megérthető, de az csak hab a tortán, hogy a nő kiejtése botrányos (tudom, anyanyelvi beszélő, de akkor is), mert pl. az Örs vezér tere neki valamiért őes vezé tee mecsró sztésön. A forgalmi változásoknál megszólaló hangokról ne is beszéljünk, a férfi bemondók valamiért soha nem tudnak megfelelő távolságot találni a mikrofon és a szájuk közt, a női bemondók meg minden esetben beszédhibásak. 

Az egyetlen jó bemondó jelen pillanatban a BKK-nál Szalóczy Pál.

5. Papíralapú menetrendek hasznavehetetlensége

A papíralapú menetrend hasznos, de itt is sikerült hibázni, több alkalommal is. Az új dizájn a menetrendeknél tetszetős (aki nézegetni akar régebbi menetrendi dizájnt, az nézz meg pl. a 262-es busz menetrendjét). Az új menetrendeknél két szembetűnően zavaró tényező van.

Az egyik a "jellemzően alacsonypadlós járművek közlekednek" írás. Réggebben, és pár menetrendnél még mindig aláhúzással jelenítik meg azokat az indulásokat, ahol alacsonypadlós jármű indul (nyilván ahol csak alacsonypadlós jármű közlekedik, ott értelemszerűen nem jelölnek semmit, csak odaírják, hogy az összes jármű alacsonypadlós). De mi az, hogy jellemzően? Mennyire jellemzően? Mert például a 244-es busznál írják ezt, az indulásoknál csak a csúcsidőkben láthatunk egy-két magaspadlós indulást, azon kívül mind alacsonypadlós. Ellenpédát is tudok mutatni: a 77-es troli menetrendjeiben is ez a jelszó szerepel. Való igaz, hétvégén és esténként csak alacsonypadlós járművek járnak a vonalon, de munkanapokon napközben jellemzően magaspadlós, Ikarus 280T trolik járnak. A 230-as busz vonalán hétvégén ugyan csak alacsonypadlós jármű jár, de hétköznap csak az indulások 50%-a alacsonypadlós.

A másik probléma az, mikor nem írják ki az indulási időpontokat, csak azt, hogy "X-Y percenként". Nem várható el természetesen olyan helyen, ahol 2-3 percenként megy el egy járat, mert épp elmegy egy, máris jön a következő (pl. M3 metrópótló busz). De tegyük fel, beérkezem egy megállóba, és csak azt látom, hogy az adott járat 7-8 percenként jár, akkor nem vagyok nagyon kisegítve. És erre a válasz az lehet, hogy a FUTÁR rendszerben benne vannak a pontos indulások, viszont akkor mi értelme nyomtatni papírra menetrendet? A 49-es villamos munkanapi menetrendje abból áll, hogy 6 és 20 óra között az indulásoknál csak annyi van feltüntetve, hogy 6-9 perc, vagy 7-8 perc, stb.

 A 49-es villamos menetrendje (forrás: BKK)

Ezennel a BKK öt olyan apró, ámde mégis fontos elemét mutattam be, amik az utazási kényelem szempontjából lennének fontosabbak: a kompetens vezérigazgató, a megállóhelyek nem állandó átnevezése, a fölösleges járatok felszámolása/hasznossá tétele, az érthető bemondóhangok és a papíralapú menetrendek jobb értelmezhetősége.